Mindenki számára ismert, hogy a Dunán döntő jelentősége van a horgászat sikerességében a kiválasztott horgászhelynek. Részemről ismert egynéhány fogós hely, de folyamatosan igyekszem felkutatni újabb és újabb horgászállásokat. Miért is van erre szükségem, ha már vannak jól bevált helyeim? A válasz egyszerű: minden helynek megvan a maga sajátossága, ezért minden új hellyel egy újabb lehetőség adódik, hogy szebbnél is szebb halakat foghassak. Ebben az írásban azt részletezem, hogy én milyen módon kutattam fel a dunai horgászállásaimat és hogyan keresek újabbakat.

Tényleg a horgászoké a legszebb stadion

Több éve járom az öreg folyó partjait, főként feeder bottal, de nem ritkán horgászbot nélkül is. Az mellett, hogy a kedvenc horgászvizem, nagy kedvelője vagyok ennek a nagyszerű természeti jelenségnek, ami számtalan apró csodát rejt és sok szép vadvízi halat is.

A dunai horgászat sikerességének kulcsát több kedvező körülmény egybeesésében látom, amik közül kiemelkedő szerepe van a kiválasztott horgászhelynek. Természetesen a jó hely még önmagában nem garancia arra, hogy sikeres legyen a dunai horgászatunk, mivel lényeges az is, hogy milyen csalogató anyagot használunk, vagy milyen szereléket alkalmazunk, de ha olyan helyre ülünk le, aminek a közelében nincs hal, a legjobb szerelék és etetőanyag is hatástalan lesz. Ezért látom érdemesnek, hogy egy egész cikket szenteljek a dunai horgászhelyek felkutatásának módszertanára. Miért ebben az időszakban írok erről, amikor szinte lehetetlen horgászni a Dunán? A folyó alacsony vízállása ebben az időszakban alkalmas arra, hogy feltérképezzük a kiszemelt horgászhelyeket.

Duna jelenlegi vízállása

Egy nagyon jól működő dunai etetőanya-mixemről írtam a Fogós feeder etetőanyag recept Dunára cikkemben. Az általam sokat használt dunai feeder szerelékről a Dunai feedderkosár közelről című írásomban olvasható több apró, de fontos részlet.

 

Az általam ismert horgászhelyek közül többet más horgászok is jól ismernek, de van olyan placcom, amin még nem tapasztaltam arra utaló jeleket, hogy rajtam kívül más is horgászna ott. Mind a két esetben saját magam voltam a felderítő, eddig még egyetlen dunai helyet sem mutatott nekem más horgász. Van több olyan folyamszakasz, ahol szinte minden vízállás, időjárási körülmény között ismerek horgászható és potenciálisan haltartó helyeket. Ezek felderítése korántsem volt egyszerű, némi időt és fáradságot igényelt, de meggyőződésem, hogy megtérültek a befektetéseim.

 

Mielőtt új horgászhelyre indulok az alábbi néhány lépést teszem meg.

 

Eldöntöm, hogy a folyó melyik szakaszán horgászok és milyen halra:

  • Kiválasztom a partszakaszt, ahol horgászni szeretnék. A Duna magyarországi főágának hossza 417 km, így érdemes átgondolni, hogy melyik részén szeretnék helyet keresni. Én praktikusan a tartózkodási helyeimhez közeli szakaszokat látogatom sűrűn.
  • Meghatározom, hogy mikor szeretnék horgászni. Ez azért fontos, mert a különböző helyek sajátosságai más időszakokban és más halak horgászatában lehetnek sikeresek. Pl.: lényeges, hogy egy áradáskori keszegezésről vagy őszi márnázásról van szó.
  • Eldöntöm milyen halakra horgászok majd a helyen. Pl.: a pontyok és a márnák nem ugyan azokat a körülményeket kedvelik. Arra, hogy melyik hal milyen körülményeket kedvel, most külön nem térek ki.

Segít az internet (műhold felvételek, szaksajtó, blogok, fórumok, közösségi portálok):

  • Google maps térképből jól kiolvasható, hogy az adott folyamrészen milyen partszakaszok vannak, hol húzódnak kőhányások, sóderszigetek, merre kanyarodik a folyó, melyik helyeket tudjuk megközelíteni.
  • A szakavatott horgászok írásaiban és filmjeiben ott lapulnak azok az apró, de lényeges információk, amiknek nagy hasznát vehetjük a helykereséskor.
  • A dunai horgászok közül többen vezetnek blogokat, amikben a horgászélményeikről számolnak be, ezekben az írásokban szintén olvashatóak hasznos információk.
  • Egyre többen használják a horgászportálok fórumait segítség kérésre, ahol akár az adott szakaszról is találhatunk leírásokat, de mi magunk is feltehetjük a kérdéseinket.
  • A különböző közösségi portálokon sok olyan oldalt és csoportot találhatunk, amik a dunai horgászathoz köthetőek, itt is nagyon hasznos információkkal láthatnak el bennünket.

Természetesen a legnagyobb segítség, ha a partszakaszt ismerő horgászokkal tudunk beszélni.

 

Az internetes lehetőségek közül kiemelten nagy segítségünkre lehetnek a műholdas felvételeket. Időről időre az általam ismert horgászplaccokat is megnézem műholdképen, mert sok hasznos információt találok rajtuk.

 

Az alábbi néhány képsor jó példa, hogy egy több kilométer hosszú szakasz is addig szűkíthető, amíg egy néhány tíz méteres lehetséges horgász helyet kapunk.

A kiszemelt partrész, kb. 5 km hosszúságú a szakasz

Egyik lehetőség. Közeli, fás, ritkán lakott részen keresek helyet.

Az adott folyamszakasz egyenes, a meder szűk, ezek miatt erős sodrású vízre lehet számítani.

Nagyobb sóderpad. A hasonló parttörések legtöbbször tartogatnak halakat.

A kék részben felmelegedőben, vagy felmelegedett vízhőmérsékletek esetén keszegeket, esetleg pontyokat várnék, a piros karikában lévő zónában márnákra horgásznék.

 

Lehetséges eldugott horgászhely.

A fehér sáv jelöli a hajóutat. A kiszemelt helyhez viszonylag közel jönnek a hajók, nem messze a parttól igen csak mély lehet a víz.

Érdemes szemügyre venni a benyúló kőhányásokat, kőnyelveket szintén. A két kövezés között lelassul a víz áramlása és a halak számára értékes táplálékot tesz le a hordalékkal.

 

Hajóútvonal térkép: http://hu.d4d-portal.info/

 

Ahogy fentebb is írtam, a térképen nézve csupán lehetséges horgászplacc. Mielőtt egy újonnan kiszemelt helyre megyek a halakat üldözni, meggyőződők, hogy van-e arra a szakaszra érvényes engedélyem, ha nincs, tájékozódok, hogy hol lehet kapni.

Az első peca előtt legalább egyszer ellátogatok a partrészre. Célszerű kihasználni az alacsony vízállásokat és minél jobban körbe járni több kiszemelt helyet és környékét is.

 

Amikor a kiszemlt helyen vagyok:

  • Eldöntöm, hogy mennyire jó a közlekedés a helyre, biztonságosan megközelíthető-e horgászfelszereléssel is.
  • Szemügyre veszem, hogy van-e lehetőség a parton felállítani a horgászállásomat, elférnek-e a horgászbotjaim.
  • A hely látogatottságára keresek jeleket. Pl.: Tűzrakó helyeket, megnézem mennyire szemetes a part (ha van rá mód, össze is szedem), csónakleengedés nyoma, stb.
  • Felmérem a part töredezettségét, lehetséges akadókat.
  • Körbe járom a hely környezetét is minél nagyobb körzetben, és a fentieket szintén felmérem.
  • Végólommal, horog nélkül, dobok néhányat azokra a területekre, ahová elgondoltam, hogy horgászat során bejuttatom majd a végszerelékemet. Ekkor mérem fel a víz mélységét, a lehetséges töréseket, esetleges akadókat, a sodrás erősségét. Lehetőség szerint minél nagyobb területet átpásztázok. (Érvényes területi engedély/napi/hetijegy birtokában lehetséges!)
  • Megfigyelem a vizet nyugodt állapotában és hajó elhaladásakor is. Ekkor arra vagyok kíváncsi, hogy látok-e kisebb halakat a part szélében (ez mindig jó jel!), vagy nagyobb testű halakat ugrani, fordulni (ez is nagyon jó jel!). Amikor egy termetes hajó elszívja a vizet a hely elől, könnyedén meg lehet látni a partközeli medertöréseket, kőszórásokat, gödröket. Ezekben az esetekben másképpen fodrozódik a víz, megtörik.
  • Apróbb jelek után kutatok, ami arra utalhat, hogy akad bőséges táplálék a halaknak a környéken.

Amikor egy új helyen járok szemlét tartani, mindig megfigyelem, hogy milyen vízállás mellett jártam ott.

 

Vízállás előrejelzés: http://www.eumet.hu/vizallas/duna/

 

Előző időszaki vízállások: http://www.hydroinfo.hu/Html/hidinfo/akt_eves_tb.html

 

 

Néhány kép, amit decemberben készítettem az egyik helykereső „túrám” során.

 

Egy ilyen benyúló kövezés mindig jó haltartó hely.

A kövezés elejéről is nagyon jó lehetőség nyílik, nagyon magas vízállásnál is, hogy felmelegedő nyugodt vízben, akár nagytestű halakat fogjak.

A kövezés végéből a bal oldalán lévő öbölben szinte biztos tartózkodnak majd halak, egy kicsit magasabb vízállásnál, amikor 10 fokot meghaladja majd a víz hőmérséklete. A szemközti sódernyelv jobb oldalán már horgásztam, akkor szép keszegeket és pontyot is fogtam.

Lejjebb sétálva a parton egy számomra eddig teljesen ismeretlen, de nagyon ígéretes rész. A víz lelassul, több a tápanyag, melegebb a víz hőmérséklete, de közel a biztonságot nyújtó nyílt víz. Ezeket a körülményeket kedvelik a dunai halak. Itt biztosan fogok horgászni idén.

A helyet innen biztosan nem tudom megközelíteni, másik lejáratot kell keresnem.

Megvan a helyhez vezető ideális lejáró. Úgy látom, hogy akad konkurencia, nem csak én láttam meg ebben a helyben a lehetőséget, ami csak tovább erősíti bennem az érzést, hogy foghatóak termetes halak a kiszemelt helyről.

Szerintem a jó hely:

  • Könnyen megközelíthető, de a közvetlen környezetében nincs jármű forgalom, nem lehet közvetlen a parton megállni. Tapasztalatom szerint a komfortos helyért a kapások számával fizetünk. Persze ott is akadnak olykor halak, ahol az autó ajtajából horgásznak, de a motorok zörejét, az ajtócsapkodást, stb., nem szeretik az óvatos vadvízi állatok.
  • Nem frekventált, közkedvelt helyen van. Arra jöttem rá, hogy nem csak én, a halak is szeretik a csöndes, eldugott folyószakaszokat, távol az emberektől. A nagyobb fogásaim mind ilyen helyeken akadtak a folyón.
  • Valamilyen törés van partban. Akár csak egy közepes, néhány 10 m2 nagyságú sóder bucka, is lehet jó haltartó. A kőgátak előtt és mögött, a benyúló kőnyelvek a partvédő kövezésekben, a part közelében kialakult gödrök, parttörések, mind alkalmasak arra, hogy nagyobb számban tartózkodjanak halak a környékükön.
  • Nincs teljesen tele a partközeli meder akadókkal. Néhány felismerhető akadó, bedőlt fa, kőszórás, még előnyös is lehet a haltartás szempontjából, amennyiben a környezetében lehet biztonságosan feederezni.
  • Fentről nincsnek alacsonyan belógó fák és körülöttem is van legalább 5 méternyi tiszta partrész.
  • Találok arra utaló jelet, hogy a környékén van bőségesen természetes táplálék a halak számára.

Azok a részek, ahol sok kagylóhéj van, általában jó haltartó hely. Több nagytestű dunai hal számára jó táplálék a kagyló. A kedvenc halamat, a márnát, rendszerint ilyen kagylós részeken találom meg.

Az első komolyabb horgászatot megelőzően egy minimális felszereléssel kimegyek pár órát tesztelni a halakat is. A dunai haltartó helyeken néhány óra alatt is szép fogásra tehet szert a horgász. Ilyenkor minimális mennyiségű, de több típusú és ízesítésű etetőt készítek be, kipróbálok több csalit, több távolságot, tapasztalom kicsit a helyet. Így amikor már a teljes felszerelésemmel egy komplett horgász állást telepítek a partra, nagyjából tudom, hogy mit fogok csinálni, hogy sikeres legyen a peca.

 

Nem szeretnék senkit elrettenteni a fenti hosszas felsorolással, mert így elsőre olvasva az juthat eszébe bárkinek, hogy egyáltalán vannak-e olyan helyek a Dunán, amiket leírtam. Megnyugtatás képen közlöm, hogy vannak, csak keresni kell. Új dunai halfogó helyekre nem fogják felhívni a figyelmünket, a felkutatásra rá kell szánni néhány órát és némi energiát, mert az öreg folyó nem kínálja tálcán a halakat, de felkészülésünknek általában szép fogás a jutalma.

 

Egyik mozgalmas dunai feederezésemről a Kora őszi feederezés a Dunán című írásomban számoltam be, de a Hartai márnák című filmünkből is elleshető néhány apróság.

Porkoláb Tamás

/ / / / / /