Mostani írásom, nem a nagy halakról, de nem is a sok-sok átlag méretű pontyról fog szólni. Ezen a fülledt nyári napon, olyan helyzetbe kerültem, amikor az adott körülményekhez nem tudtam rögtön alkalmazkodni, és ez bizony az eredményen is meglátszott. Jó pár óra telt el mire sikerült egy félmegoldást találnom, aminek végülis meglett a jutalma. Ezt szeretném most megosztani, arra az esetre, ha valaki hasonló helyzetbe kerülne mit én, ne okozzon neki annyi kellemetlenséget, mint nekem.

 

Egy igen meleg, augusztusi napon, rövid, pár órás-horgászatom helyszínéül a Gyál mellett található Garden Lake tavat választottam. A tó atmoszférája egészen különlegesnek mondható, a manapság nagy népszerűségnek örvendő “lavórhoz” hasonló tavak mellett. Az ide érkező horgászokat egy praktikus medertérkép fogadja, amely remek segítséget nyújthat a helyválasztásban. A tó partját, nádasok, fák szegélyezik, a horgászállások megfelelő távolságra vannak egymástól. Továbbá minden beállónál elhelyeztek egy pontybölcsőt, ami mutatja, mennyire odafigyelnek a halvédelemre.

 

Reggel 8 óra körül érkeztem a vízpartra, majd leültem az előző nap telefonon lefoglalt helyemre. Igen, itt lehet és célszerű is előre helyet foglalni, főleg hétvégén máskülönben könnyen pórul járhatunk. Két bottal készültem, egy rövid 3.30 m hosszú feederrel, és egy 3 m-es pickerrel. Ezzel a két rövid bottal még kényelmesen elfértem a beállóban, és a 20-25 méteres távot is pontosan meg tudtam dobni. Mindkét feeder órsóra 20-as főzsinór került. A szerelékeim lelkét ezúttal a method kosarak alkották. A rövid fonott előkéken 12-es szakáll nélküli horog várta az érdeklődőket.

 

Az etetőanyag kiválasztásakor, az egyik kedvenc ízesítésemnek az ananásznak szavaztam bizalmat. Az alapot a Dovit Ananászos etetője képezte egy kevés hozzá tartozó QuickLiq locsolóval megöntve. Előzetes terveim szerint ezzel a keverékkel alapozó etetést szerettem volna végezni. A kosarakba pedig az Ananász-hal Magic Method mix került.

 

A mai recept összetevői

Igazán csábító

Mivel még nem jártam itt az első néhány dobás a tapogatózásról szólt. Előttem végig, körülbelül 20-25 méterre végig nádfal húzódott. Közvetlenül a nádfal előtti sekélyebb vizet az egyik botommal céloztam meg, a másikkal pedig a meder közepét terveztem meghorgászni.

 

Ígéretes helynek tűnik…

Az első dobás csontival csobbant a nád előtt. Szinte még le sem raktam a botot, máris kapást jelzett a spicc, a tettes egy tenyeres kárász volt. A következő két dobás szintén 2 kárászt eredményezett. Mivel elég aprónak találtam őket, gondoltam csalit váltok, mégpedig a Dovit Magic Method bojlijait tűztem a csalitüskémre, továbbá egy másik távot céloztam meg dobásommal. Az eredmény ismét egy ezüstös apró halacska volt. Ezek az apróságok minden dobást követően felegerészték magukat a horgomra. Használni csak egy botot tudtam, a folyamatos cincálások miatt. Csalik terén próbálkoztam kukoricával, pufival is, de az eredmény mindig ugyanaz volt: egy tenyeres “karcsi”. Azt mondják, aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli, ami igaz is, én azonban mégsem értük jöttem. Némi változatosságot csak a fel-felbukkanó amerikai ludak okozták, akik gyakran igen szemtelenül ácsingóztak a bekevert etetőanyagra, az emberek pedig nem igazán zavarták őket.

 

Látványos méretű szárnyasok

Nem tudtam mire vélni ezt a sok apró kárászt egészen addig még szóba nem elegyedtem 1-2 sporttárssal. Tőlük tudtam meg, hogy a tavasz folyamán nagy mennyiségű kárász került a vízbe, sok bosszúságot okozva a pontyokra ácsingózóknak. Személy szerint nem kedvelem a nagy csalikat és ebben az esetben sem volt nálam 8-10 mm-nél nagyobb átmérőjű. Így hát bárhová dobtam, bármelyik nálam lévő csalival, az apróságok esélyt sem adva a pontyoknak, hogy rátaláljanak, már le is csaptak a horogra. A horgászatra szánt időből már nem sok maradt hátra, így valamit ki kellett találnom. A folyamatos kishal invázió miatt egyáltalán nem tudtam alapozó etetést végezni. Így most bekevertem az alap ananászos etetőanyagot, amit a nád elé körülbelül 1 méter sugarú körbe becsúzliztam, remélve, hogy összegyűjti  a sok apróságot, én pedig az etetés szélén eltudok csípni 1-2 pontyot. Mindkét kosárba method mixet tömtem, a csalitüskékre pedig ananászos method bojli került, majd mehettek is az etetett hely szélére. Eltelt 4-5 perc is mire érdeklődőre talált a csalim, ismét egy “karcsi” személyében. Néhány dobást követően már egyre ritkábban piszkálták a csalikat, így a tervem megvalósulni látszott, az etetést birtokba vette az apró had.

 

Immáron két bot is bevetve az etetés szélére

Közben néha egy-egy gombóccal megajándékoztam az etetésen lévőket nehogy odébb álljanak. Már nagyon nézegettem az órám, amikoris az egyik botom spicce a víz felé vette az irányt. Végre megérkezett a várt halam, egy nem túl nagy, körülbelül 1,5 kg-os ponty személyében. Az eddigi szenvedésem után nagyon örültem neki.

 

A várva várt vendég

Időm viszont már vészesen fogyott, így ezt a botom már vissza sem dobtam, elkezdtem csomagolni. Már szinte mindent elcsomagoltam mikoris a másik pálcám spicce hirtelen rángatózásba kezdett. Rövid fárasztás után az előző potyka iker testvérét sikerült a bölcsőbe raknom. Ezt a halat is a Magic Method ananászos bojlival sikerült horogra csalnom. Gyorsan szabadon engedtem, majd 5 perc múlva már indulásra készen álltam.

 

Az előző testvére

Úgy gondolom, végül siker koronázta a mai napomat, bár nem sikerült sok pontyot becsapnom, de látva, hogy mások sem fogtak 1-2 értékelhető halnál többet, azt hiszem, nem lehetek elégedetlen, továbbá legközelebb biztosan tenni fogok néhány szem nagyobb méretű pelletet is a táskámba, amelyekkel jobban tudom szelektálni a halakat. Viszont ha hamarabb sikerült volna a bemutatott stratégiát alkalmaznom, talán több bajuszost is foghattam volna a kisebb csalikkal is. Persze az sem ártana, ha ezzel a rengeteg kárásszal tudnának valamit kezdeni a víz kezelői, mert így sokszor nagyon nehéz pecázni ezen a barátságos tavon. Ez az etetési módszer egyébként nagyon jól működik a törpeharcsáktól hemzsegő vízen is. Ha esetleg más is hasonló helyzetbe kerül, mint én, tegyen egy próbát, mert megéri! Most pedig mindenkinek Kellemes Ünnepeket, és Boldog Új Évet, sikeres horgász szezont kívánok! A jég olvadásáig is “JUST DOVIT”.

 

Írta: Jánosi Patrik

A fotókat készítette: Jánosi-Csapó Dorina, Jánosi Patrik