Július közepén járunk, megérkezett a nagy meleg. A sok munka miatt sajnos nem sok időm volt a horgászatra, de két ismerősömmel egy hosszú hétvégét szabaddá tettünk, hogy élhessünk a hobbinknak is egy kicsit. A horgásztúrát egy közeli 10 hektáros tóra terveztük. A tó nem túl nagy, de sok változatos, érdekesnek ígérkező hellyel rendelkezik. Az egyik partoldalon hatalmas fás, bokros és akadóval teli vízterület, valamint található még a vízben rengeteg hínármező is, mely gondoskodik arról, hogy a pontyok mindenhol találjanak maguknak természetes táplálékot és megfelelő életteret.
Olyan állást választottam, ahonnan két különböző helyet tudtam meghorgászni. Az egyik kiválasztott hely a szemben lévő partoldal, amely fákkal és bokrokkal benőtt vízterület volt. Itt a vízmélység mindösszesen 0,8-1 m között van. A másik szerelékem a hínármező szélére helyeztem el, ennek érdekében fluorokarbon zsinórral szereltem, az élőhöz megtévesztésig hasonlító vizinövénnyel kombináltam az előkémet. A szerelék lényege, hogy a pontyokban egyáltalán ne keltsen gyanút a hínárfolt mellett felkínált csali. Két társam a nagy melegre való tekintettel a vízben élő amúrok vadászatát választották.
A már-már elviselhetetlen hőségben nem sokat kellett várnom az első jelentkezőre. Mindössze két óra telt el és a hínármező széléről közel negyedórás fárasztás után sikerült megszákolnom egy szépséges 7 kg fölötti pontyot. A kora esti órákig még több kisebb és nagyobb súlyú társa követte őt. Majd az akadó közé elhelyezett szerelékemen felkínált csalira is megjött az első érdeklődő. Ez sem a kapitális pontyok közé tartozott, de annak ellenére annál nagyobb küzdelem volt a bokrokkal benőtt vízterületről a felszínre hozni.
Kevéssel sötétedés után társaim sem unatkoztak. Nem túl heves kapással megérkezett nekik az első 8,2 kg-os torpedó. Az amúr remek kondiban volt és mintegy 20 percen keresztül fárasztották egymást társammal. Az éjszaka beköszöntével sikerült még egy-két amúrt szákba terelni. Nekem viszont befejeződött a halakkal való játék.
Majd a felkelő nap sugaraival a kapásjelző visító hangja ébresztett. Ismét a hínármező szélén felkínált szerelékem sült el. Ez sem a nagyobbak közé tartozott, de örültünk neki, nem csak mert nem unatkoztunk, hanem azért is mert így a házilag készített bojlink is jónak minősült. A hátralévő napban is sok 7-11 kg közötti pontyot illetve amúrt sikerült megszákolnunk. Úgy gondolom ennél csodálatosabb nyári kalandot egy horgász sem kívánhat magának és remélem sokan kedvet kaptak egy jó kis horgászathoz.
Addig is fogásokban gazdag horgászatot kívánok minden horgásztársamnak!
Faragó Roland