Köztudottan az őszi időszak a legkedvezőbb a kedvenc folyóvízi halam, a márna horgászatára.
A különböző adottságú dunai helyek más-más időjárási körülmények között, eltérő vízállások esetén működnek jól vagy kevésbé jól. Sokszor horgásztam már sekély vízben márnára minden évszakban, de ősszel nagyon jó lehetőségekkel kecsegtetnek. Lehet, hogy az őszi napsütés által jobban felmelegedő sekély víz, lehet, a nagymennyiségű táplálék csábítja ezekre a helyekre a folyóvizek királyait, de ezek csak találgatások. Ezekre a felvetésekre a halak tudnának pontos magyarázatot adni, ennek hiányában a tapasztalataimra tudok hagyatkozni a horgászataim során.
Van néhány jól bevált etetőanyag mixem, az őszi márnahorgászat során az alábbi etetőanyagokból és adalékokból készített keverékben megbízom, sokszor bizonyított már számomra.
Fél zacskó Süllyedő 4 color angolmorzsa
Ezekhez tetszés szerint csonti és csemegekukorica is ajánlott a jobb hatás érdekében. Én fél liter csontit és egy doboz csemegekukoricát szoktam hozzátenni.
Csaliként mindig elsőként csontit tűzök a horogra, tagadhatatlan, hogy a dunai halak nagyon szeretik, de néha pont ebben rejlik a hátulütője is, főként, ha sok apróbb hal van a környéken. Valahogy mégis ki lehet válogatni a nagyobb halakat, a szebb márnákat? Szerintem igen.
A modern pontyhorgászat vívmányait hívom ilyenkor segítségül. A nagyobb méretű, feltűnő csalik jó alternatívát nyújtanak a szelektív horgászatra. Egyetlen csali mellett nem tenném le a voksomat, különböző helyzetekben más és más formák, színek, méretek és tulajdonságok lehetnek hatásosak, ezért több típusból tartok magamnál belőle. A közepes méretű, 10-14 mm-es wafter és pop-up csalik nekem beváltak.
A kavicsos, sekély pályákon igyekszem minél több főzsinórt kiemelni a vízből. Ez segít elkerülni a hordalékot, a kagylókat, kisebb súlyra van szükségem ez által. Ezért amikor úgy kívánja meg a helyzet, a vízben helyezem el a bottartóimat.
A napszakok között is érdemes lehet különbséget tenni. Van, amikor az esti órák kifejezetten kedveznek és fényváltáskor vagy sötétes után érkeznek meg a márnák, de olykor nagyon korán kell kelnem, mert a hajnali órák jobbnak bizonyulnak.
Azt gondolom, hogy nincs olyan módszer és recept, ami mindig és mindenhol kivétel nélkül tökéletesen helytállna, próbálkozni kell és hagyni magunknak némi mozgásteret az apróbb változtatásokra. A dunai márnázás olykor fáradtságos és sok türelmet kíván meg, de egy-egy szép torpedó után mégis mindig úgy gondolom, hogy megérte a fáradozást, a betliket pedig igyekszem tapasztalatként elkönyvelni.
Egy rövid videó arról, hogy miként gondolkodok az őszi dunai márnázásról, milyen apró praktikákat vetek be és milyen nehézségekkel számolok a horgászat során.
Porkoláb Tamás