Kora tavasszal előszeretettel választom a csatornákat hideg vízi keszegezéshez. Ilyenkor előkerülnek az igazán érzékeny feeder botjaim, vékony horogelőkék és kis horgok, amik a hosszúelőkés végszerelékre kerülnek majd fel.
Főként Bács-Kiskun vármegyében horgászom, az ottani csatornákat járom, van, amelyiket gyerekkorom óta ismerem. Főként a Kiskunsági csatornán, az V.-ös csatornán, a Fűzvölgyi csatornán vagyok ismerős, de más kanálisokon is horgásztam már egyszer-egyszer. Az általam megismert csatornák nagyon jó keszegállománnyal bírnak. Viszont késő ősztől kora tavaszig még keszegezésnél is nélkülözhetetlen a helyismeret. Itt nem csak arra gondolok, hogy milyen horgászhelyek milyen tulajdonságokkal bírnak, hanem magát a csatorna működését és az ottani halak viselkedését is. A legtöbb csatorna más vizekkel is összeköttetésben van, ezért hasznos lehet komplexen szemlélni ezeket a vízterületeket, mivel nem különálló egységekről van szó, hanem inkább egy összetett hálózatról. Nekem sokat elárul például a Duna vízállása. Azok a kanálisok, ahová a legtöbbet járok, vagy így, vagy úgy összeköttetésben vannak a Dunával, ezért annak a vízállása számomra sokat elárul, mivel a csatornákét is jelentősen befolyásolja. Tapasztalatom szerint a különböző csatornák és a csatornákon belüli szakaszok eltérő esélyekkel kecsegtethetnek a különböző időszakokban. A naprakész adatok és a személyes tapasztalatok igencsak hozzájárulnak a halfogás sikerességéhez.
Mik is azok az adatok, amik néhány pillanat alatt sokat elárulnak a szakavatott szemeknek? A vízállás és a víz színe. Én az alábbiak szerint rangsorolnám ezeknek a kombinációját az eddigi tapasztalataim alapján:
- Alacsony vízállás, áttetsző vízoszlop: Ebben a helyzetben a legkisebb az esélyünk egy pörgős keszegezésre, ilyen körülmények között nem sok időt töltök az adott helyen.
- Magas vízállás, áttetsző vízoszlop: Horgászom egy kicsit. Ha látok legalább néhány halmozgást, vagy van kapásom, akkor maradok. Egyéb esetben más helyet keresek.
- Alacsony vízállás, zavaros víz: Időszaktól függően akár működhet is ez a helyzet. Inkább ősz, tél, tavasz évszakokban hajlanék rá, a nyári melegekben kevésbé tűnik kedvezőnek.
- Magas vízállás, zavaros víz: Ilyen körülmények között fogtam eddig a legtöbb halat.
A fenti helyzetek között bőven van átmenet és szélsőség is. Például drasztikusan magas vízállás és nagy vízhozam mellett igencsak kényelmetlen horgászni.
A vízállások mellett az áramlás erőssége is fontos tényező. Minél gyorsabb a sodrás és minél magasabb a vízállás, annál több hordalékkal kell számolni, ami nem könnyíti meg a horgász helyzetét.
A legtöbbet mondó körülmény mégiscsak a halak jelenléte. Akár csak kisebb karikázás a víz tetején, néhány fordulás, vagy túrás máris elárulja a jelenlétüket, mert végülis minden helyzetben az a legfontosabb, hogy legyen hal a környéken. Ha ez teljesül, már csak meg kell fogni őket.
Ehhez kell a jó, de egyszerű taktika és felszerelés. Kis mennyiségű, édes, kisebb szemcseméretű, sötétebb tónusú etetőanyagokat használok kora tavaszi keszegezéshez. Kevés angolmorzsa és némi élőanyag tovább fokozhatja az etetőanyag hatását.
Csaliként és etetésként is kevés pinki, csonti, vágott giliszta jól használható. Hideg vízben nem szoktam alapozó etetni, de horgászat közben ügyelek a pontosságra, hogy kialakuljon egy kisebb etetés.
Próbálok minél halkabb lenni a parton, nem zörögni és csörögni, ami igenis sokat számít keszeghorgászat során is. Főként ha közeli távra dobálunk. A végszereléket is igyekszem minél halkabban bejuttatni, ezért egy kisméretű etetőkosár nem csak az etetőanyag mértéktartásában, hanem a csendes horgászatban is segítség.
A keszeghorgászat pörgős műfaj, mindig résen kell lenni és figyelni. Szerintem akkor lehet a legjobb eredményt elérni, ha ott ülünk a bot mellett és koncentrálunk a horgászatra. Nem feltétele a versenyláda, székkel is kiválóan meg lehet oldani a helyzetet, a lényeg, hogy a fontos dolgok kéznél legyenek. Lehetőleg érzékeny spiccű és maximum 50 gramm dobósúlyúnál nem erősebb feeder botot használjunk. Nem csak az érzékeny kapások, hanem a kis horog és vékony horogelőke miatt is fontos, hogy kellően lágy pálcát alkalmazzunk.
14 és 16 méretű horgokat kedvelem, amikhez 0,12-es és 0,14-es fluorokarbon horogelőkét használok. Tudom, hogy ezeknél vannak kisebb horgok és vékonyabb előkék is, de nekem ezek a méretek váltak be igazán.
A törpeharcsák hideg vízben nem aktívak, ezért nem okoznak problémát ilyenkor, bátrabban lehet finomszereléket és élőanyagot használni. Bodorka, vörösszárnyú keszeg, dévérkeszeg, karikeszegek, kárász, sneci, amikre elsősorban lehet számítani.
Porkoláb Tamás
forrás: https://www.prkfeeder.hu/