Az előző hétvégén több napos horgászatra mentem a feeder felszerelésemmel. Nem sűrűn fordul elő velem, hogy ilyen hosszú pecákon veszek részt, de űzőm annyira régen ezt a sportot, hogy tudjam, sok mindenre fel kell készülnöm.
Ez a hétvége azonban olyan fordulatokat hozott, amikre abszolút nem számítottam, ezek miatt kicsit keserédes emlékként maradt meg bennem.
Majd két hét készülődés után, péntek este érkeztem meg Palotásra, több, mint 340 km utazást követően. A megtett utam töredéke lett volna csupán, de eredetileg nem ide készültem horgászni. Az előzőleg kiszemelt horgászvízre már csütörtökön este megérkeztem, de itt meghiúsultak a terveim, ezért mentem Palotásra.
A Palotási Víztározó több, mint 60 ha nagyságú vízterület, amin a boilie-s horgászat a jellemző. Tapasztalatom szerint jó a horgászközösség és a halőrök is segítőkészek. Egy ekkora vízen fontos a helyismeret a megfelelő hely-, és technika megválasztása miatt. Ez már önmagában megnehezítette a helyzetemet, a víztározóból abszolút nem készültem, nem arra voltam berendezkedve, hogy itt töltöm a hétvégét és a három horgásznapból az elsőt utazással töltöttem.
Ekkor már tisztában voltam vele, hogy nem lesz egyszerű a hétvégi horgásztúrám.
Amire péntek este elfoglaltam a kiszemelt horgászhelyemet, rám sötétedett, így alapozó etetést nem végeztem, annak is örültem, hogy vizet érnek végre a szerelékeim. Néhány órányi horgászat után elkezdett szemerkélni az eső és értékelhető kapás hiányában úgy döntöttem, hogy szombaton újult erővel a kora reggeli órákban neki látok etetni és végig horgászom a napot. Szombat hajnalban jókora eső ébresztett, így a reggeli órákra halasztottam a horgászat kezdetét a hajnali kezdés helyett. A helyzet reggelre sem változott, sűrűn esett, nagy erővel fújt a szél. Halat szerettem volna fogni, így kinyitottam az ernyőmet és ismét alapozó etetés nélkül vetettem be a szerelékeimet a vízbe. Az ernyőmnek jókora felülete van, de a szél miatt így is bevert az eső alá, így a horgászhelyem közvetlen közelében álló autómba költöztem át. Ez is csak ideiglenes megoldásnak bizonyult, mivel a kocsi ablakán lecsapódó esőcseppek miatt gyakorlatilag semmit sem láttam a botjaimból, így 2-3 órányi horgászat után ismét összepakoltam és a szállásomra mentem.
Aki ismeri horgászathoz való hozzáállásomat, tudja, hogy kevés körülmény van, ami eltántorít, a viszontagságos körülményektől sem riadok meg, fel vagyok készülve az embert próbáló időjárásra is, de ez a nagy mennyiségű eső és viharos szél ellehetetlenítette a helyzetemet.
Azt az időt, amit nem tudtam horgászattal tölteni, próbáltam hasznossá tenni és információkat gyűjteni a környékbeli horgászoktól. Nem sok jóval kecsegtettek. A tavon pénteken ért véget egy több napos verseny, ahol roppant nagy mennyiségű boilie-t, kukoricát, pellettet és egyéb mást etettek be a horgászok. Tovább fokozta a helyzetem nehézségét, hogy az eleve nagyon nehéz víznek számító tó egy igen rapszodikus helyén táboroztam le, ahol jó körülmények között is nehéz halat fogni. A környéken nem is ment a hal, erős lehűlés volt és ez nem kedvezett a horgászoknak.
Délután öt óra magasságában kezdett elállni az eső, a szél még mindig viharosan fújt, de végre lehetőségem volt etetőanyagot keverni és alapozó etetést végezni.
A helyi horgászoktól azt a tippet kaptam, hogy a fűszeres, halas, inkább büdösebb aromájú csalik és etetők válnak be, de ezt ilyen változó időjárási körülmények között nem lehet meg mondani kapások hiányában.
Két, teljesen más ízesítésű etetőanyagot választottam. A Dovit Green Method és a Vajsavas etetőanyagokat kevertem. A Green Method csalogató hatását, fűszeres jellege miatt, a Dovit Fűszeres Kolbászos aromával igyekeztem fokozni és főtt kukoricával dúsítottam.
A Dovit Vajsavas etetőanyaghoz a hozzá illő Vajsavas aromát kevertem és a Dovit Halas CSL Amino pellettel dúsítottam a nagyobb szemcseméretű beltartalom növelése miatt. Ez a keverék volt az édes jellegű csalogató anyagom.
A kevés idő miatt sem tettem le arról, hogy gondosan elkészítsem az etetőanyagaimat. A nagyobb szemcséket először eltávolítottam kis lyukú rostával, úgy adagoltam hozzájuk a vízben feloldott aromákat és rostáltam át őket közepes rostán. Így garantáltan jól homogenizált keverékeket kaptam. Ezt követően öntöttem vissza a nagyobb szemcséket, kukoricát és pelletet. A már jól bevált végszerelékeimet vetettem be. Egy pellet és egy method kosart szereltem a dobóelőkéimre. A viharos szél miatt a parthoz közel, 30 m távolságban akasztottam ki a zsinór klipszet a pelletkosaras botomon. Ezt a távot biztonságosan tudtam pontosan meghorgászni. A pellet kosaras szereléssel az etetés körül és nádas tövében kerestem a halakat. A csalikat hajszálelőkére kötöttem, amiket az etetőanyagok ízesítésének megfelelően választottam.
Több kombinációt is ki próbáltam. Roppant ígéretesnek bizonyult a Dovit Fokhagyma-mandula – Megic Method Boilie csalija, amivel a Dovit Fűszeres-Halas pácolt kukoricáját balanszíroztam ki.
A vízbe érve nagyon látványos felhőt képez maga körül a fekete kis golyó, külön vizuális élményt is nyújt, markáns és intenzív illata mellett. Egy vékony boilie fúróval gond nélkül átlyukasztható.
Felkészülésem hiánya, hogy csak egy ízesítésben tartottam magamnál.
A vajsavas ízesítésű etetőanyaggal a Dovit Vajsavas dippelt, fúrt pelletét könnyítettem ki a Dovit Pop-Up Ananász Midi méretű pellettel, aminek a csalogató hatását a Dovit Fluo Pop-Up Ananász- Banán ízesítésű pasztával még tovább fokoztam.
Majd három órányi várakozás után, éjfél magasságában egy látványos, határozott kapás után sikerült szákba terelnem egy darabosabb pontyot, ami a vajsavas-ananászos kombót szemelte ki magának a pellet kosaras szerelékemen, ami pontosan az etetésre volt dobva.
A várakozásokkal ellentétben az édes ízesítés vált be. Ennek egy részt az erős hidegfront lehet az oka, másrészt és az általam használt etetőanyag és csali kombinációk prémium minősége.
Erre felbuzdulva a method szerelésemet is az ananászos Pop-Up pellettel csaliztam és vajsavas etetőanyaggal töltve vetettem be.
Vasárnap éjjel három óra magasságában fejeztem be a horgászatot, gondolva, hogy néhány óra pihenés után ismét vissza térek a vízpartra.
A vasárnapi horgászatot azonban teljesen meghiúsította az időjárás, nagy cseppekben, sűrűn zuhogott az eső, fújt a szél, így a hazautazás mellett döntöttem. Összepakolás közben már az otthon kényelmére gondoltam, amitől másfél órányi utazás választott csak el, de ahhoz, hogy tényleg emlékezetes maradjon ez a hétvége, ennyire egyszerű ez még sem mehetett. Vélhetően a nagy esőzések és magas páratartalom miatt a kocsim feladta a szolgálatot és hosszas próbálkozás után sem indult be, trélerrel kellett haza szállítani.
Igazolódott a gyanúm. Nem volt könnyű horgászat. Vegyes emlékek maradtak róla, de a viszontagságok ellenére úgy gondolom, hogy megérte, amihez a parti társaság is nagyban hozzá járult.
Összefoglalva elmondható, hogy 400 km-t utaztam a 120 km helyett, 55 óra helyett 15 órát tudtam horgászattal eltölteni egy számomra teljesen idegen helyen, amiből abszolút nem volt időm készülni, és amin a halfogási esélyeim igen csak alacsonyak voltak az időjárási körülmények miatt. A rengeteg nehézség és akadályozó tényező miatt érzem sikernek az egyetlen értékelhető halamat. Érdemes volt próbálkozni, amikor lehetőségem adódott és bebizonyosodott, hogy a magas minőségű etetőanyagokra és csalikra a legnehezebb körülmények között is lehet számítani, joggal bíztam abban, hogy a Dovit termékei ilyen helyzetben is hoznak halat.
Porkoláb Tamás