Számomra a horgászat nem ér véget a vízparton és nem is ott kezdőik. A kevés szabadidőm rákényszerített arra, hogy minél letisztultabb rendszerrel érkezzek meg a vízpartra és így hatékonyan tudjam űzni kedvenc hobbimat.
Pont ezért tettem le a voksomat a feeder horgászat mellett és legtöbbször hosszúelőkés feeder szereléket használok. Sok halfajra, sok vízterületen, a legkisebbtől a legnagyobb halak megfogására alkalmas technika, mégsem bonyolult. Már ha nem bonyolítja túl a horgász. A modern feederezéshez termékek széles palettája áll rendelkezésre. Botok, orsók, szerelékek, aprócikkek, csalik, kiegészítők sokasága közül kell kiválasztani a megfelelőket. Nem csoda, ha nehéz ezeken átlátni. Sok hasznos horgászidőt töltöttem már el halfogás helyett szerelgetéssel, variálással, folyamatos változtatásokkal. Ezek a pecák nem is sikerültek túl jól és a végén hasznos tapasztalatom sem származott belőlük. A hétvégi „gyakorlati” horgászat hatékonyságához nagyban hozzájárul a hétköznapi „elméleti” horgászat. Ha röviden kellene összefoglalnom, hogy számomra mi is segített sokat, hogy hatékonyabban tudjam eltölteni a horgászidőmet, akkor azt mondanám, hogy a felkészülés. De mik is azok a dolgok, amit egy hosszúelőkés feederezés előtt érdemes végiggondolni szerintem? A teljesség igénye nélkül ezeket fogom most részletezni.
Helyválasztás
Még kisebb tavakon sem mindegy, hogy melyik horgászálláson foglalunk helyet, nemhogy vadvízen. Helyválasztás alatt nem csak azt értem, hogy ülj oda, ami legközelebb esik a halak tartózkodási helyéhez, ezt mindenki tudja. Viszont előny, ha horgászat előtt előre látjuk, hogy milyen terepre kell számítani, mert úgy lehet jól felkészülni. Amikor van lehetőségem, kimegyek horgászat előtt a helyre és szemügyre veszem a lehetőségeket, kérdezősködök a többi sporttárstól, igyekszem minél több infót gyűjteni, hogy ne horgászat közben kelljen mindent kitapasztalnom. Ilyenkor próbálom meghatározni, hogy mik legyenek a célhalak, milyen távolsághoz milyen botra lesz szükségem, milyen csalival és horoggal készüljek. Egy rövid séta a leendő horgászhelyen eddig mindig megtérült, a variációkat töredékére szűkíti és kialakul valami elképzelésem a horgászatról. Ha nagy vízterületről van szó, kiválasztok előre néhány hasonló típusú horgászhelyet, amikre nagyvonalakban hasonló technikára lesz majd szükség. Sokszor számolni kell azzal, hogy foglalt lesz a kiszemelt hely, ezért jobb, ha van több alternatíva.
Felszerelés
Kevesebb felszerelés = gyorsabb kipakolás és kevesebb bonyodalom = több hasznos horgászidő.
Láda vagy szék? Hosszúelőkés feederezéshez mind a kettő jó, az a tapasztalatom. Székről is ugyanolyan hatékonyan lehet horgászni, mint ládáról. Amikor sokat kell kézben cipekedni, vagy nincs stabil talaj a ládának, vagy keskeny helyem van megoldani a pecát, akkor a széket választom.
Bottartót is az ülőalkalmatosság szerint viszek magammal. Csatornán, tavon, holtágakban mindig arra törekszem, hogy a bot spiccét a vízhez közel tegyem, a bot végét a kezemhez közel helyezzem el. A bot elejét úgy támasztom meg, hogy a horgászbotom a lehető leghátrébb támassza meg a bottestet, úgy, hogy még maximálisan biztonságosan feküdjön, kapás esetén se boruljon fel és 45°-os szöget zárjon be a parttal. Szerintem így látható legjobban a kapás és így lehet rá a leggyorsabban és legkényelmesebben reagálni. Ezeket szem előtt tartva pakolom be a kiegészítőket. Egy kis tálca sokat tud segíteni, hogy kézre álljon az etetőanyag és csali, ne kelljen hajolgatnom, mászkálnom és keresgélnem a dolgokat.
Pontosan
Ennek mindig nagy jelentőséget tulajdonítok. Akkor is, ha sok hal van a környéken és akkor is, amikor kevés. A pontos horgászat koncentrálja a halakat egy kisebb helyen. Röviden: hamarabb lesz kapás. Néhány mozdulat megéri az időráfordítást, mert jelentősen több halat tudok így fogni. A dobótávolság rögzítése akkor is jól tud jönni, amikor a szemközti parthoz közel horgászok. Csak egyszer kell üres kosárral eltalálnom a legjobb helyet, utána már csak az irányzékra kell ügyelnem, a klipsz majd teszi a dolgát.
Etetőanyag
A legtöbb alkalommal egy etetőanyagot viszek magammal, próbálom kiválasztani a legalkalmasabbat az adott horgászatra. A bekeverés így nem vesz el sok időt, horgászat közben is csak arra kell ügyelni, hogy mindig legyen elég az etetőanyagos tálkában. Az etetőanyag kínálatnak se eleje se vége, nem nehéz benne elveszni. Abba a csapdába is könnyű beleesni, hogy a csodát várnánk a használt mixtől. Egy videóból vagy cikkből kiragadva azt a részletet, hogy milyen etetőanyagot használt a horgász, ugyanazt az eredményt várjuk tőle teljesen más szituációban. Az etetőanyag akkor fog jól működni, ha racionális keretek között használjuk. Néhány konkrét tipp az előző hosszúelőkés feederezéseim alkalmával bevált kosárba valókról.
Nagy kedvencem ez a darabos, jól tapadó, különleges ízesítésű etetőanyag. Vadvízi körülmények között használtam a legtöbbet, csatornákon, folyókon és folyók holtágaiban. A legtöbb békés hal nagyon jól reagál rá, sok halfaj a horgomra került már vele a horgászataim alatt és sikerült a nagyobb példányokat is egy helyben tartani vele. Kedvenc vadvízi etetőanyagom.
Az első balatoni horgászatom nagyon jól sikerült. Ilyen vízterületeken jártas sporttársak tapasztalatai alapján készült keverék nagyban megkönnyítette a dolgomat. Magas beltartalmú, minden adalékot és aromát tartalmaz amire szükség van. Némi csemegével és csontival igen fogósnak bizonyult.
Szándékosan írok method etetőanyagról hosszúelőkés témában. Nagy halsűrűségű tavakon, ahol jól működik a rövidelőkés technika és az ehhez használt magas fehérjetartalmú mix, ott bátran lehet használni. Kevés is elég belőle és egy rövid hosszúelőkés pontyozáshoz (is) alkalmas. Legutóbb a dunai holtágon használt technikával és még kora tavaszról megmaradt pellettel és keverékkel próbálkoztam néhány órát az egyik kedvenc tavamon. A pelletet szándékosan kicsit túlvizeztem, hozzáöntöttem egy kevés mixet és már kész is volt. Néhány szem kukorica a kosárba és nem kellett sokat várni az első kapásra.
Bot
A bot hosszát aszerint választom meg a horgászatra, hogy milyen messzire kell dobnom és van-e valami akadály dobásnál. Ahogy növekszik a távolság, úgy érdemes növelni a horgászbot hosszúságát is. Partközeli horgászatoknál 270 cm hosszú feeder botot használok, 50-60 méteres távolságnál már bátran kézhez veszem a 420 cm pálcámat. A botok maximális dobósúlya 30 és 120 gramm között mozog nálam. A nagyobb távolsághoz nagyobb súlyra van szükség, ahhoz pedig megfelelő dobósúlyú bot is kell. Azon nem érdemes aggódni, hogy mi van, ha a szuperérzékeny botomra egy nagyobb hal akad, mert a modern feederekkel éppúgy meg lehet fogni egy 30 grammos bottal több kilogrammos pontyot, mint ahogy a 120 gramm dobósúlyú bottal a kisebb halak kapását is lehet látni. Természetesen érdemes bot-távolság-halak mérete szempontokat finomra hangolni.
A hosszabb bot jól tud jönni akkor is, amikor meredek a part, kövezés van a horgászhely előtt.
A balatoni horgászatomra a legrövidebb feeder botomat vittem maggammal. A magas part miatt nem tudtam vízközelbe tenni a spiccet és a viharos szélben rosszul látszódtak a kisebb kapások és szákolásnál is rá kellett lépnem a csúszós kövekre. Az erős szembeszélben kellett (volna) pontosan 40-50 métert dobnom. Így a botválasztás nem bizonyult a legjobbnak. Egy 360 vagy 390 cm hosszú pálca sokat segített volna a helyzeten.
A rövidebb, érzékenyebb botokon 0,18, a hosszabbakon pedig 0,20 mm-es monofil főzsinórokat használok, rendszerint dobóelőkével, amit önmagában már a sok dobás is indokol.
Szerelék
A legtöbbször használt hosszúelőkés feeder szerelék nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Sok szerelési módot ismerek, de ha nincs semmilyen különleges körülmény, akkor nem bonyolítom. Gyorsan és egyszerűen elkészíthető, gumiütköző és egy gyöngyös forgókapocs elég hozzá. A hurok csomóján megütközik a gumiütköző azon pedig a forgó. A hurok jó gubancgátlóként szolgál és gyorsan lehet rajta cserélni a horogelőkét.
A horogelőke sok módosításra ad lehetőséget, egy különálló téma, hogy mikor milyen horgot és ahhoz milyen előkét érdemes használni. A szerelékes táskámban mindig lapul több méretű horog és előkezsinór az előkötött előkéken túl. Netán, ha az előre elkészített előkéim nem megfelelőek, nagyon gyorsan tudok újat kötni a horgászat közben, így ezen nem érdemes spórolni. A halfogás érdekében van, hogy módosítani kell. A horgászatok nagy részében a hosszúelőkézéshez 0,14 és 0,18-as előkéket használok több fajta 14-től 10-es horgokkal. Ezekkel a kombinációkkal sok lehetőségem adódik erősíteni, vagy finomítani a halak méretétől és a csalitól függően. Az előke hossza, minimum 50 cm, de inkább hosszabb, attól függően, hogy az adott helyzetben mi tűnik jobbnak. Ha finom kapások vannak, nem akad meg némelyik, akkor először az előke hosszának növelésével próbálok rajta segíteni. Netán ha nagyon elnyelnék a halak a horgot, akkor rövidítek rajta.
Csali
Hosszúelőkés szerelékhez horogra tűzhető csalikat használok. Csonti, giliszta, pinki és az általam ritkán használt tűzőszúnyog is szóba kerülhet. Élő csali mellett mindig van nálam kukorica. A nagyobb szemű és masszívabb állagú üveges kukoricák között is bátran érdemes szemezgetni az ízesítések között is, de egy doboz csemegekukorica mindig lapul a táskámban. Némi házi praktikával a csemege is könnyedén ízesíthető, vagy színezhető.
Ehhez nekem nagyon jól beváltak Quickliq aromák mellett a Splash! és a Magma attraktorok is.
Egy rövid horgászat alatt a horogra tűzhető egyszerű csalik is bőséges kínálatot nyújtanak, nem kell szűkölködnie a horgásznak a választékban. Ezek többsége jól kombinálható egymással.
Érdemes viszont a csaliknál ügyelni, hogy a megfelelő horogméretet válasszuk hozzájuk. A csontit és gilisztát bármilyen apró és nagy horgon felkínálhatjuk, de a kukoricák esetében segíti a biztos akadást, hogyha a csali méretéhez igazítjuk a horog méretét is.
Ezekben a főbb szempontokban sok típusú horgászat tapasztalata szerepel és ötletbörzének szánom. Külön-külön egy könyvet is lehetne róluk írni és mindig az adott horgászathoz kell igazítani és a saját horgászstílusunkhoz. Közöttük viszont összefüggés van, amire érdemes ügyelni, ugyanis egy összehangolt rendszerként működnek igazán jól. Érdemes rajta dolgozni, mert a parton töltött idő eredményességét nagyban meghatározza a felkészültség és a tudatosság.
Porkoláb Tamás