Elsősorban versenyeken láttam az alkalmazásukat, de hétköznapi horgászatok alkalmával is eredményesen használják a horgászok a különböző földeket.

Én is használtam már néhányszor az elmúlt évek alatt, de valahogy mindig elmaradt, hogy jobban utána nézzek. Az utóbbi néhány hónapban nagyobb figyelmet fordítottam a horgászföldek felhasználására. Ez a kis odafigyelés és energia ráfordítás kamatosan meg is térült. A hétköznapi dunai feederezések alkalmával is adtak pluszt a sikerhez.

A DOVIT kínálatában már megtalálhatók jó minőségű horgászföldek. Folyóvízi agyag, Sárga lösz, Tőzeges agyag, Barna lösz, illetve Földragasztó egyaránt.

Az agyagot és a löszt is „elkészítve”, megfelelő állagúra rostálva és nedvesítve teszem hozzá az etetőanyaghoz.

A földek bekeverése sem eszközigényesebb az etetőanyagoknál. Ami kell hozzá:

  • Vödör
  • Közepes lyukú rosta
  • Spricni

Horgászföld elkészítése

  • Először a nagyobb törmelékeket, darabokat kell leválasztani a rosta segítségével. Nem érdemes erővel áttörni. Elég rázni a rostát és elkeverni a földet rajta.
  • A rostán könnyen áttörhető, finom szemcsés részt használom fel, a törmeléket és keményebb csomókat kiöntöm. Már ebben a formában is felhasználható, de tovább is alakítható.
  • Spricnivel lassan, keverés közben kevés Qucklick aromát adagoltam hozzá, hogy beállítsam a tapadását. Miközben vittem fel a földre az aromát, folyamatosan kevertem. Kevés folyadék hozzáadásra van szükség
  • Miután megfelelő állagú lett, még egyszer áttöröm a rostán lassan, hogy ne tapadjanak össze a szemek.
  • Rostálás után érdemes egy kicsit állni hagyni.

A jó tapadású föld szemes vagy élőanyaggal, vagy más szemcsével, például angolmorzsával, vegyítve is alkalmas az etetőkosár megtöltésére.

Az agyag és lösz adalékok elkészítésükben nem különböznek, de a felhasználásuk során érezhető az eltérés közöttük.

A különböző földek máképpen, más területeken alakultak ki több ezer évvel ezelött. Ezért más színük van, más alkotó elemekből tevődnek össze, ezek miatt a vízben oldódva is más hatást keltenek. A különböző földekkel dúsított etetőmixeknek más oldódási és tapadási tulajdonságai lesznek.

Lösz: Porózusabb, finomabb szemcsés és gyorsabban oldódó az agyagnál. A finom szemcseméret miatt jól ködöl, a kosár körül csalogató felhőt képez. Önmagában is jól használható csontival, pinkivel, vagy földes szúnyoglárvával vegyítve. Etetőanyagokba keverve a mix oldódását felgyorsítja, fellazítja az állagát. Sekély, kavicsos, húzós vízben számomra jól bevált, hamar odahúzta a környező keszegeket, paducokat.

Agyag: A lösztől tapadósabb, nagyobb szemcsemérető, sötétebb földek. A szemcséi típusai miatt etetőanyagba keverve lassítja az szemcsék elsodródását az áramlás hatására, jól lenehezíti őket. A magas tapadás miatt növelhető az agyaggal a szemes és élőanyag bejuttatható mennyisége. Sok adalékkal mély vízben is a kosár mederre érés után old ki a kosárból. A nedvesítésnél érdemes ügyelni, hogy ne legyen túl tapadós és a kosárba sem ajánlott erősen beletömni. A magas tapadás és hordozó képessége miatt folyóvízi gombócolásos etetésben is jó adalékként szolgálhat.

A Duna több szakaszán, eltérő mélységekben, különböző áramlási sebességek között is jól bizonyítottak a földek. Több horgászat tapasztalata alapján biztos vagyok benne, hogy még további lehetőségeket rejtenek magukban. Önállóan, külön- külön etetőanyagba keverve, vagy több fajta földet különböző arányban összekeverve is lehet alkalmazni. A variációknak csak a horgász fantáziája szab határt.

Dunai keszegező földes etetőanyag recept tipp:

Dunai pontyozó földes etetőanyag recept tipp:

Írta: Porkoláb Tamás